A vállalati részvények vásárlásával tulajdonrészt szerezhet a legnagyobb hazai és külföldi vállalatokban, és részese lehet ezen vállalatok piaci teljesítményének.
A részvény tulajdonjogot megtestesítő értékpapír, amely a részvényes valamely részvénytársaságban való tagsági jogát foglalja részvényokiratba. A részvényes részesedik a részvénytőkéből és ezáltal a társaság vagyonának társtulajdonosa.
Részvénytulajdonosként a befektető – a kamatozó értékpapíroktól eltérően – nem hitelező, hanem a részvényeket kibocsátó társaság résztulajdonosa. Ebből egyrészt jogok következnek, de ugyanakkor kötelezettségek is. Utóbbi alatt mindenekelőtt az alaptőkére történő befizetések teljesítését kell érteni, amelynek nagysága a részvény kibocsátási értékére, azaz a névértékre plusz az esetleges ázsióra korlátozódik. Bizonyos részvényfajtáknál mellékkötelezettségek is lehetnek, amelyeket a részvényokiratban egyenként meg kell nevezni.
A részvény kétféle hozamforrást kínál a befektetőnek: egyrészt osztalékfizetéseket, másrészt árfolyamnyereséget. A részvény azonban kockázatos papír, azaz a befektető részére nincs garantálva sem az árfolyamnyereség, sem pedig – rendszerint – az osztalékfizetés. Ha azonban osztalékfizetésre kerül sor, akkor a befektetőt alapvetően megilleti az abból való részesedés joga.
Részvény és részvény között különbség van: a kibocsátó társaságnak elsősorban a részvények átruházhatósága (névre szóló részvények / bemutatóra szóló részvények), a vállalatban való részesedés kifejezése (névértékkel ellátott / névérték nélküli részvény), valamint jogok biztosítása (törzsrészvények / elsőbbségi részvények) tekintetében van választási lehetősége.
